Author name: @Vendelcsutoros

Csutoros Gergely Az új típusú mozgásszervi problémák és a COVID-19 összefüggései Mindannyian éreztük, már a COVID-19járvány kezdeti szakaszában, hogy ez a vírus heves izom és ízületi fájdalmakkal is jár. Nem csak a szokásos influenzára jellemző tünetek és a légzőszervi problémák okoztak gondot.  Sok esetben a mozgásszervi problémák, a fájdalmak miatt kialakult mozgáskorlátozottság, a kényszertartások is megkerülhetetlen gondot jelentettek. A gyakorlatban ez úgy jelentkezett, hogy nem tudtuk eldönteni mi baja a paciensnek. Sem a gyógytornász, a gyógymasszőr, neurológus, reumatológus nem tudta megmondani mitől fájnak az izmaink, ízületeink, vagy például mitől fáj valaki dereka. Mitől vannak a megtévesztésig olyan tünetei, mintha az ágyéki szakaszon porckorong sérve lenne. (alsó végtagba sugárzó idegi fájdalmak, a lábujjak zsibbadása, felállás-előrehajlás problémái…stb.) Sem az MRI, sem a röntgen, az ultrahang nem mutatott olyan szervi elváltozást, amely indokolta volna a panaszokat. Masszírozás során az izmok nem mutattak rendellenes feszülést, görcsöt vagy tónusvesztést, rendellenes lazaságot. A terhelt állapotok a legtöbb esetben 3-4 hétig megmaradtak és nagyon lassan rendeződtek. Akkor sem teljesen. Jellemzően  a nagyízületek mozgásterének beszűkülése, a gerinc különböző szakaszainak merevsége, a heves fejfájás, a végtagok gyengesége voltak a leggyakoribb panaszok. A kisebb-nagyobb maradványtünetek a mai napig velünk maradtak. Van akinek a válla, térde, csípője “rakoncátlankodik”, de sokaknak olyan súlyos problémái maradtak vissza, ami nagymértékben rontott az életminőségükön.  Mindannyiunkat az a kérdés foglalkoztatott leginkább, hogy mi és miért fáj, hogyan hat a vírus, hogyan generálja ezeket a tüneteket. Ennek megértéséhez a járvánnyal kapcsolatban alapfogalmakat kell tisztázni. A COVID-19kiváltója és okozója a SARS-CoV-2 vírus. (koki.hun-ren.hu) Tehát nem a kínai piacion árult denevértől származik. A COVID csakúgy mit évekkel előbb a SARS vírus jelentős, nagymértékű, komplex, általános gyulladásos folyamatokat indított el a szervezet legkülönbözőbb pontjain. A kutatások egyértelműen igazolták, hogy gyulladás az érpályák felől támadt (az agyi erek falában is kimutatható volt a vírusfehérjék jelenléte).  A vér által szállított immunsejtek tömeges megjelenése is igazolta a gyulladást a legkülönbözőbb helyeken. A klinikai képalkotó eljárásokkal szintén kimutatták a gyulladásos gócokat és ezek megegyeztek a tünetek helyszíneivel. A gyulladásos folyamatok évekkel a betegség után is fennmaradtak a szervezetben.  Ezért nem beszélhetünk múlt időben. A járvány kitörése után 5 évvel nyilvánvaló, hogy a hosszú távú hatásai velünk maradtak.  A post-COVID és a long COVID szindróma leírása egyértelmű. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, A Szegedi Tudományegyetem kutatási eredményei cáfolhatatlanok.  A post-COVID szindróma a betegség heveny szakasza után 2-3 hónapig tart. A long COVID, 2-3 évig vagy tovább. A kutatások elsősorban a gyulladásos folyamatok kialakulását és az idegrendszer érintettségét vizsgálták. A mozgás szervrendszerére gyakorolt hatását nem érintették. Tapasztalati úton és logikai sorrendet állítva viszont sok tünetünkre, problémánkra magyarázatot kapunk.  A mozgás szervrendszerének optimális működése a csont,  az izom és a fasciális rendszer egyensúlyától függ. Bármelyik rendszer sérül, vagy megbetegszik, hatással van a másik kettőre. A fasciális rendszer, más néven a kötőszöveti háló, kollagén rostos kötőszövetekből áll. A kollagén a legnagyobb tömegben előforduló fehérje a testünkben. Spirális fehérje láncok alkotják.  Ezekhez a láncokhoz bonyolult vegyületek kapcsolódnak. Glükózamino glikán, proteoglikán és a legismertebb a hialuronát amelyet helytelenül hialuronsavnak hívunk. Ezek a vegyületek jelentős mennyiségű vizet képesek megkötni. Segítségükkel nyák képződik. Ettől lesz síkos a kezünkben tartott húson lévő vékony hártya, az izomburok. A glikánok és a hialuronát nem csak megköti, hanem töltésüknek megfelelően szeparálja is a vízmolekulákat. Vagyis képesek különválasztani a sejtközötti állományban elhasznált folyadékot a tiszta víztől. Ha a fehérje láncok megsérülnek, túlhevülnek, baktérium vagy vírus támadja meg őket, azok vízháztartása is felborul. Nem képződik elég nyák. Nem lesz elég síkosító anyag a szervezetben. Nem csúsznak el egymáson könnyedén az izomburkok, izompólyák. Az inak, a csonthártya, az ízületi tokok akadozva mozognak. A mozgás nehézkessé, fájdalmassá válik. A mozgás szervrendszerében zavar keletkezik. Tovább fokozza a problémát, hogy egy olyan vírus támadja meg ezeket a fehérje láncokat amely jelentős,  az egész testre kiterjedő gyulladást okozott. A gyulladásos gócokban megemelkedik a hőmérséklet. Ez viszont kárt tehet a hőre érzékeny fehérje láncokban, a kollagén rostos kötőszövetekben. Összeragadnak, összesülnek ezek a vékony hártyák, de akár a vastag inak, izompólyák is. Mivel a vízháztartása is felborul ezeknek a szöveteknek, a negatív hatások összeadódnak. A COVID-19 egyik jellemzője, hogy a gyulladást okozó vírusfehérjék mindig a leggyengébb helyen támadják meg a kötőszöveti, vagy fasciális háló fehérje láncait. Mivel mindenkinél máshol van a leggyengébb láncszem, nagyon szerteágazó tünetekről számoltak be a páciensek.  A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tanulmánya szerint, egyértelmű, hogy a gyulladásos folyamatok súlyosan érintik a vegetatív idegrendszert is. Ez azért baj, mert a vegetatív idegrendszer irányítja a mozgás szervrendszerét, az ember aktivitását. A vegetatív idegrendszer felügyeli a vérkeringést, vérnyomást, légzést, szabályozza a belső elválasztású mirigyek rendszerét és az emésztést. Tehát nem véletlen, hogy nagyon különböző tünetek, a legkülönbözőbb szervekben jelentkeztek, miközben a problémák hátterében valószínűleg ugyanaz, a vegetatív idegrendszer gyulladása áll. És ezen a ponton szó szerint szeretnék idézni a tanulmányból. (A Magyar Tudományos Akadémián 2024 november 26-án hangzott el)   “A jelenlegi helyzet az, hogy az orvosok ma még nagyon keveset tudnak tenni. Sajnos nem áll rendelkezésre olyan módszer, amellyel a long COVID betegséget kezelni lehet. Nincs klinika, ahol sikerült volna teljesen jól kitalálni egy általánosan hatékony terápiát” “Sajnos a bevett gyulladáscsökkentő terápiák nem működtek jól” “Tehát az, hogy szteroidokkal megoldjuk biztosan nem működött már a kezdetekben a járvány elején sem. Az antivirális szerek sem voltak igazán hatékonyak nagyon sok betegnél” Itt kell megjegyezni, hogy hiába múlik el a COVID okozta gyulladás, a tovagyűrűző hatásait nagyon nehéz jól kezelni. Ezek a hatások olyan sokfélék, hogy erre nincsenek felkészülve a klinikák. Nincs mindenhol minden szakorvos. Ha a tartós fertőzés, gyulladás következtében kialakul egy szervi elváltozás, akkor már nem lehet csak a fertőzés oldaláról kezelni a beteget. Az adott terület szakértőjére is szükség van. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a vegetatív idegrendszer gyulladása miatt alakul ki szervi, mozgásszervi tünet. Az idegrendszer és az agy ugyanis nehezebben regenerálódik mint más szövetek. A gyulladás megszűnése után sokszor megmarad szervi probléma.  De nem ezzel, hanem a mögöttes, nehezen kezelhető agyi háttérrel kell foglalkozni.  Ezek után mindannyian azt kérdezzük, hogy akkor mi? Mi segít? Mikor fogunk úgy mozogni mint régen?  Mikor szabadulunk meg az ólmos fáradtságtól, a gyulladásos tünetektől?  Mitől, milyen terápiától gyógyulunk fel a covid utóhatásaiból? Mindannyiunknak vannak megérzései, bevett